
A Fila Brasileiro külleme
Nagy, erőteljes molosszus, mégsem lehet lomha vagy nehézkes. A valódi Fila-típus az erő, a harmónia, a laza bőr és a meglepő mozgékonyság egységéből születik.
Ezen az oldalon nem a standardok pontjait ismételjük meg, hanem azt mutatjuk be, hogyan áll össze a részletekből egy félreismerhetetlen Fila.
Előbb az egész kutyát nézd
A Fila küllemének megértése nem a fej, a bőr vagy a testtömeg külön-külön történő vizsgálatával kezdődik. Először az összhatást kell látni: egy nagy, téglalap formátumú, erős csontozatú, széles és mély testű kutyát, amelyben a masszív felépítés mellett ott van a rugalmasság és a gyors reagálás képessége.
A kan legyen egyértelműen kanos, a szuka nőies, de egyik sem válhat durva, eltúlzott vagy funkcióját vesztett típussá. A jó Fila tekintélyt sugároz anélkül, hogy pusztán méretével vagy túlzásaival akarna hatni.
Szubsztancia
Erős csontozat és mély test, túlzott testtömeg nélkül.
Harmónia
A részleteknek egymással és az egész kutyával is összhangban kell állniuk.
Rugalmasság
A felépítésnek lehetővé kell tennie a könnyed haladást és a gyors irányváltást.
Felismerhetőség
A fej, a felső vonal, a bőr és a mozgás együtt adja a fajta karakterét.
A jó Fila nem egyetlen látványos részlettől jó. Az egész kutya arányainak és működésének kell hitelesnek lennie.
A fajtatípus mindig az összképben mutatkozik meg

Masszív, de sohasem nehézkes
A Fila tipikusan molosszoid kutya: nagy testű, erős csontozatú, széles és mély. Teste hosszabb a marmagasságánál, összképe téglalap alakú. Mindez azonban nem jelenthet rövid lábakat, túlzott szélességet vagy mozgást akadályozó testsúlyt.
A fajta egyik különlegessége, hogy a nagy tömeg mellett is koncentrált erőt és fürgeséget sugároz. Már álló helyzetben is láthatónak kell lennie annak, hogy ez a kutya képes gyorsan elindulni, irányt változtatni és hosszabb távon is hatékonyan mozogni.
A kan és a szuka legyen első pillantásra megkülönböztethető
A kifejezett ivari dimorfizmus a fajta fontos sajátossága. Nem csupán méretkülönbségről van szó: a fej, a csontozat, a test arányai és az egész megjelenés is eltér a kanoknál és a szukáknál.




Nagy és súlyos, mégis arányos
A Fila feje nagy, nehéz és masszív, de mindig arányban marad a testtel. A koponya széles, a nyakszirt hangsúlyos, a stop alacsony. A fang erős, széles és mély; az ajkak fejlettek, a felső ajak ívelten borul az alsóra.
A szemek közepes vagy nagy méretűek, egymástól távol helyezkednek el. A laza bőr és az alsó szemhéj formája sok kutyánál sajátos, melankolikus nyugalmi arckifejezést ad. Figyelő állapotban a tekintet határozottá és áthatóvá válik.
Fülek
Nagyok, vastagok, lelógók, hátul tűzöttek, lekerekített végűek. Nyugalomban az arc mellett vagy rózsafülként is viselhetők.
Orr és fang
Az orr fekete, az orrnyílások fejlettek. A fang nem keskenyedhet el élesen, és nem kelthet csúcsos hatást.
Stop és homlok
A stop oldalról enyhe, elölről szinte alig látható. A homlok nyugalomban nem lehet ráncos.
Kifejezés
A nyugodt méltóság és az éber határozottság váltakozása a fajta egyik legszebb arcvonása.
Küllem nem egyenlő fejjel
A jellegzetes fej nélkül nincs Fila-típus, de a nagy fej önmagában nem tesz egy kutyát jó Filává. A fejnek a test méretéhez, csontozatához és nemi jellegéhez kell illeszkednie.
A túlzás nem fajtaérték
A túl rövid fang, a gömbölyű koponya, a túlságosan mély ráncok vagy a nyugalomban is folyton nyitva tartott száj idegen irányba viheti az összhatást és ronthatja a funkcionalitást.

A Fila sziluettje nem vízszintes
A test erős, széles és mély. A mellkas hosszabb a hasi résznél, a bordák jól íveltek, a szügy kifejezett. A mar alacsonyabb a farnál: a felső vonal a mar után finoman emelkedik a széles, hosszú és enyhén lejtős far felé.
Ez az emelkedő vonal nem azonos a beesett háttal, és nem jelenthet púposságot sem. A test nem lehet darázsderekú; a has csak enyhén húzott fel. A far szélessége és hossza fontos a hatékony hátulsó mozgáshoz.

Laza és vastag – nem redőkbe fulladó
A vastag, laza és rugalmas bőr a Fila egyik legfontosabb fajtajellege. Különösen a nyakon feltűnő, ahol kifejezett lebernyeget alkot; egyes kutyákon a mellkas, a has, a mar és a váll területén is megjelenhetnek bőrredők.
A lazaság azonban nem azonos a minél több ránccal. Nyugalomban a fej homloki része sima. A túlzott, nehéz redőzet nem kívánatos, ha megváltoztatja a fajta arckifejezését, akadályozza a mozgást vagy egészségi problémáknak kedvez.
A szőr rövid, sima és testhez simuló. A jó szőrzet egyszerűen kezelhető, de a vedlés, a bőrredők és a lelógó fülek rendszeres ellenőrzést igényelnek.
A küllem valódi próbája
A helyes felépítést nemcsak álló képen lehet megítélni. A Fila mozgásában derül ki, hogy az erő, az arányok és az ízületi lazaság valóban működő egységet alkot-e.
Lépésben jellegzetes a kétütemű oldaljárás, a „teveporoszkálás”: az azonos oldali végtagok párban mozognak, miközben a mellkas és a far finoman ring. Az ügetés legyen könnyed, sima és térölelő; a vágta a kutya méretéhez képest meglepően gyors.



A szín látványos, de nem előzheti meg a típust
A Filánál több alapszín és csíkozottság fordul elő, fekete maszkkal vagy anélkül. A szín megítélésében az FCI/CBKC és a CAFIB standardja között lényeges különbségek vannak, ezért a fotókat később pontos megnevezéssel látjuk el.

vörös

csíkos

vörös fehér jegyekkel
Gyakori túlzások és félreértések
A látványos tulajdonság könnyen népszerűvé válik, de tenyésztési értéke csak akkor van, ha nem rontja a kutya egészségét, mozgását és fajtajellegét.
Minél nagyobb, annál jobb?
Nem. A túlméretes, túlnehéz kutya elveszítheti azt a rugalmasságot és gyorsaságot, amely a fajta lényegéhez tartozik.
Minél több bőr, annál típusosabb?
Nem. A laza bőr alapvető, de a túlzott ráncosság nem helyettesíti a helyes fejet, testet és mozgást.
A nagy fej mindent eldönt?
Nem. A fejnek arányosnak kell lennie; a rövid, túl nehéz vagy idegen jellegű fej ronthatja az összhatást.
Az állókép elég?
Nem. A végtagok, a felső vonal és az egyensúly valódi minősége mozgás közben válik igazán láthatóvá.
Mit keresek én egy Filában?
Több mint húsz év Filák mellett megtanított arra, hogy a leglátványosabb részlet ritkán a legfontosabb. A kutyát egészében kell látni: hogyan áll, hogyan mozog, milyen a testtartása, és mennyire őrzi azt a sajátos egyensúlyt, amely más molosszusoktól megkülönbözteti.